Nem voltam túl jó hangulatban, szóval csak itthon maradtam.Egyszer csak, azt hallottam, hogy valaki csönget.
Kissé kómásan ajtót nyitottam.Rebecca állt a küszöbön, amit akkor vettem a szüleimnek amikor ide költöztünk.
-Szia!-Köszönt, látva, hogy valószínűleg, én nem fogok, a rossz kedvem miatt.
-Hello!-Mondtam végül.
-Látom nem vagy jó hangulatba... Ezért jöttem!!-Erre felkaptam a fejem.
-Gondolom Anyu hívott fel, hogy nem érzem túl jóé magam...
-Hááát.. Nem!-Ez furcsa volt.-A barát-szenzoraim észlelték a rossz hangulatodat!
-Wow.-Nyögtem ki elképedve.-Neked olyan is van ?
-Hát persze, nekem ne lenne..-Mondta kis fejcsóválás közepette, és belépett az ajtón.-Na mesélj, mi a rossz kedved tárgya ?
Eddig az életemből mindent elmondtam neki, de azt éreztem, hogy ezt nem akarom megosztani vele.
-Ááá semmi!!-Csak rosszul aludtam.-Hazudtam. A legjobb barátnőmnek. Milyen ember vagyok!?
Mielőtt még a lelkifurdalásom felemésztett volna, Rebi megszólalt.
-Most komolyan azt hiszed, hogy ezt beveszem???-Gondolhattam volna...-3 éves korunk óta Barátnők vagyunk, és soha nem hazudtunk egymásnak, de te nem mondasz el valamit. Talán nem bízol bennem?
-Jajj, Rebi nem erről van szó, csak ez rám tartozik.Mellesleg, ha ezt elmondanám, szerintem vagy, azt hinnéd, hogy halandzsázok, vagy azt hogy megőrültem.
-Kiskorunk óta ismerjük egymást. Tudom hogy Őrült vagy.-Aztán ráhagyta, és tudtam, hogy itt az ideje, hogy mindent elmondjak neki.
A földön minden ember számára létezik egy másik, aki tökéletesen megérti. Olyan ez, mint egy hatalmas metafizikai kirakós játék két darabjának lenni.Szerintem ez a barátság ! <3
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése